Mennyi adót kell fizetnünk, ha eladunk egy ingatlant? Hogyan számoljam ki az ingatlanértékesítésből származó jövedelmem adókötelezettségét?

A személyi jövedelemadót mindig az eladó fizeti, a vevő illetéket (visszterhes vagyonátruházási illetéket) fizet. A magánszemélyek ingatlan (lakóingatlanként és a nem lakóingatlanként nyilvántartott ingatlanok egyaránt) átruházásából (a továbbiakban: ingatlanértékesítés) származó jövedelmét a bevételből kiindulva, a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve kell meghatározni.

2017. január 1-jétől megszűnt a lakó- és más rendeltetésű ingatlanok közötti megkülönböztetés, vagyis 2017. január 1-jétől az ingatlanértékesítésből származó jövedelem esetén a szerzési évet követő évet elsőnek tekintve az 5. évben értékesített ingatlanból származó jövedelmet az adóbevallásban nem kell szerepeltetni és utána adót sem kell fizetni.

Az ingatlan 2022. évi értékesítése esetén a számított összegből (a bevétel és a költség különbözete) a szerzés időpontjától függően a következők szerint kell az idő múlására tekintettel a jövedelmet meghatározni:

Ha a szerzés éve 2022, ez a 0. év, a jövedelem a számított összeg 100%-a
ha a szerzés éve 2021, ez az 1. év, a jövedelem a számított összeg 100%-a
ha a szerzés éve 2020, ez a 2. év, a jövedelem a számított összeg 90%-a
ha a szerzés éve 2019, ez a 3. év, a jövedelem a számított összeg 60%-a
ha a szerzés éve 2014, ez a 4. év, a jövedelem a számított összeg 30%-a
ha a szerzés éve 2018, ez az 5. év a jövedelem a számított összeg 0%-a
 

2018. évben vagy azt megelőzően megszerzett ingatlan 2022. évi értékesítése esetén már nem keletkezik adóköteles jövedelem.

Hogyan tudom meghatározni, hogy mennyi az adóalapom?

1. Első lépésként meg kell határozni, hogy mennyibe került nekem az ingatlan. Ha vásároltam, akkor ez az összeg szerepel az adásvételi szerződésben. Ha örököltem, akkor szerepel a hagyatéki végzésben. Ha ajándékba kaptam, akkor két eset lehetséges, az első amikor idegentől kapom, itt mivel van illetékfizetési kötelezettség, van meghatározott érték is. Második eset, ha egyenesági rokontól kapom ajándékba, akkor nincs meghatározott érték, vagyis bármennyi lehet.

2. Második lépésként alapul kell venni az adásvételi szerződésben rögzített eladási árat.

3. Az adóalap a fenti 2 pont különbsége. Pl. 2020-ban örököltem egy házat, és a hagyatéki végzésben megjelölt ár 60mFt volt, 2022-ben pedig eladom 70mFt-ért, akkor 10mFt az adóalap. Ez az adóalapot még csökkenthetem különböző költségekkel, és a fennmaradó összeg után kell megfizetni a 15%-os személyi jövedelemadót. Ezt az összeget a következő naptári év május 20-án kell bevallani és befizetni.

4. Mi történik akkor, ha ajándékba kaptam az ingatlant pl. nagymamámtól? Mivel ő egyenesági rokon, így nem kellett illetéket fizetnem, nem volt meghatározott értéke az ajándéknak. Így ha 5 éven belül eladom, akkor az eladási érték 20%-a az adóalap, és arra az összegre vonatkoznak a sávos szabályok.

5. Érdekes eset, ha a jelenleg tulajdonomban lévő ingatlan nem egyszerre került a birtokomba. Pl. 2018-ban közösen vásároltunk édesapámmal egy ingatlant, 1/2-1/2 tulajdoni hányadban szereztünk tulajdonrészt. Édesapám az 2022-ben meghalt, és én megörököltem az ő 1/2-ed részét. Ekkor a tulajdoni lapon nem vonják össze a két "fél" ingatlant, hanem két sorban leszek 1/2 és 1/2 tulajdonos, más más dátummal feltüntetve a tulajdonszerzést. Ha 2022 évben értékesítem az ingatlant, akkor az 2018-ban vásárolt rész már nem adóköteles, viszont az örökölt igen. Így az eladás után, a vételár 50%-ból ki kell vonni a hagyatéki végzésben meghatározott árat illetve a felmerülő költségeket (pl. közjegyző, ügyvéd, ingatlanközvetítő), és a különbség után kell a 15%-ot leadóznom. 

Remélem segítettem.

Ha további kérdése van kérem írjon, és rövid időn belül válaszolok.
Stark Mónika
Lakáspont.hu Kft.