Illeték = Visszterhes vagyonátruházási illeték

 

Az állami adóhatóság az ingatlan forgalmi értéke alapján visszterhes vagyonátruházási illetéket (továbbá illeték) szab ki, melynek esetén egységes 4%-os illetékkulcs irányadó a vagyonszerzésre

Ez az illetékkulcs irányadó a lakások, illetve egyéb ingatlanok esetében is.

Az illeték mértéke 1 milliárd forintig 4 %, a forgalmi érték azt meghaladó része után pedig 2 %, de maximum 200 millió forint.

Van azonban sok olyan eset, amikor csökkenthető az illeték mértéke.

  • Lakásvásárláshoz kapcsolódó illetékkedvezmény (cserét pótló vétel esetén)

Ha magánszemély lakástulajdont vásárol, és a vásárlást megelőző vagy azt követő (pontosan 365 napon) 1 éven belül ad el egy másik ingatlant, a megfizetendő illeték alapja, az eladott és a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete. (Fontos, hogy az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket nem lehet a terhekkel csökkenteni). Viszont szintén fontos információ, hogy kedvezményre jogosít a vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatás igénybevétele a támogatás mértékéig. Eddig a jogszabály úgy szólt, hogy amennyiben még nem adtam el az ingatlanomat, csak vettem, a kiszabott illetéket meg kellett fizetni, és amikor sikerült eladni a beszámítandó ingatlant, akkor kellett kérelmezni a már megfizetett illeték visszatérítését. Ez a jogszabály megváltozott. Ez megváltozott, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény  21. § (6) bekezdése értelmében. Amennyiben a magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás illeték-kiszabásra történő bejelentéséig nyilatkozik, hogy a lakásvásárlását követően egy éven (pontosan 365 napon) belül a másik lakástulajdonát értékesíteni fogja. Kérni kell, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket a cserét pótló vétel szabályainak alkalmazásával állapítsa meg. Ebben az esetben az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, és a döntés közlése nélkül felfüggeszti az illetékkiszabási eljárást.

Amikor a magánszemély igazolja, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladta, az állami adóhatóság a felfüggesztett eljárást folytatja, és megállapítja a vásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének különbözete alapján megfizetendő illeték összegét. Amennyiben a magánszemély nem igazolja a (beszámításul szolgáló) lakástulajdona egy éven belüli értékesítését, a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá az illeték összege után, a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótlólagos illetéket szab ki az állami adóhatóság.

  • Az egyenesági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) közötti vagyonszerzés visszterhes vagyonátruházás illeték alóli mentessége

Ez a szabály mentesíti az egyenesági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházást az illetékfizetési kötelezettség alól.

  • A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdon (tulajdoni hányad) szerzése

Ez az illetékkedvezmény alkalmazható, ha vásárolt egész lakástulajdon forgalmi értéke 15 millió forintot nem haladja meg (a korábban érvényes 8 millió forint helyett) és a kedvezmény összege – értékhatár megkötés nélkül – a fizetendő illeték 50 %-áig terjed.

  • A visszlízingügyletek mentessége

A mentesség az ingatlan a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzést mentesíti a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól. Ha a lízingbevevő, a lízingszerződés megkötéséig az ingatlan tulajdonosa volt, és a tulajdonjoga kizárólag a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra, nem kell illetéket fizetnie..

  • A feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetékére vonatkozó speciális szabály eltörlése

Igen fontos információ, hogy eltörölték az illeték törvény azon rendelkezését, miszerint a a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ingatlan-adásvételeket volt hivatott szankcionálni azzal, hogy a forgalmi érték felénél alacsonyabb értéken kötött ügyletek esetén a különbözetre ajándékozási illetéket kellett alkalmazni. Az indokolás itt két okra is hivatkozik: az egyik az, hogy a feltűnő értékaránytalanság az egyébként is illetékmentesen ajándékot szerző egyenes ági rokonok között valósult meg legtöbbször, a másik indok pedig a korábbi rendelkezés gyakorlati alkalmazásának nehézkessége volt.

  • A sportcélú illetékmentességgel

A tulajdonjog mellett az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog(ok)ra is kiterjed a mentesség,

a sporttárgyú illetékmentességek nem sporttelepre, hanem sportcélú ingatlanokra vonatkoznak.

 

Amennyiben jogi kérdése merül fel, forduljon bizalommal irodánk jogászához, illetve olvasson további információkat a honlapjukon:

http://madarassy-legal.com/hogy-sporolhat-penzt-lakasvasarlas-illeteken/