Milyen kérdésekkel keresik meg a Lakáspontot az ügyfelei? Visszatérő kérdés, ami naponta elhangzik: Mennyit kell adóznom ha eladom az ingatlanomat?

Fontos több dolgot tisztázni, kinek a tulajdonában van az ingatlan, magánszemély vagy cég. A Lakáspont referenseitől általában akkor kérdezik ezt meg, amikor magánszemély az eladó.

Ha magánszemély az eladó, akkor az a következő kérdés, hogy hogyan szerezte az ingatlant, megállapítható-e, hogy amikor „szerezte” (a szerzés lehet adásvétel, ajándékozás, csere, öröklés, nyeremény) mekkora értéket képviselt az ingatlan. Szóval ha megállapítható, akkor az az értéket kell figyelembevenni. Pl. adásvételnél ez teljesen egyértelmű, hiszen van az adásvételi szerződésben egy vételár. Ha öröklés, akkor is a közjegyző vagy az önkörmányzat egy értékbizonyítványt állít ki, és ez szintén tükrözi az ingatlan valós értékét. Ajándékozásnál azonban már más a helyzet. Elképzelhető, hogy amit ajándékba ad valaki, annak az értéke sokkal kevesebb, vagy több, mint amit ő elképzel. A törvény is ebből indul ki, ezért ha valaki egy olyan ingatlan értékesít, amelyet ajándékba kapott, akkor az eladott ingatlan 20%-a után köteles az adót megfizetni. Volt már olyan adásvétel is, ahol a Lakáspont azt tanácsolta, hogy adja vissza az ajándékot a gyermek a szüleinek, és inkább ők adják el az ingatlant. Ez azért fontos, mert először is nincs a fix adóalap, másodszor pedig amennyiben ugyanaz a tulajdonos elad és vesz vagy vesz és elad, akkor a 4% illeték is kedvezőbb, sokszor nem is kell megfizetni. A végén a szülők az újonnan vásárolt ingatlant oda ajándékozzák a gyermekükenk, és így nincs illeték sem.

A helyzet sokszor bonyolult, ahhoz, hogy segíthettünk keresse fel a Lakáspont irodáit, ahol kollégánik készséggel állnak rendelkezésére.

Az adózási kötelezettség magánszemélyeknél 5 évig áll fenn. Ez azt jelenti, hogy az 5. évben már nem is kell adót fizetni a nyereség után. Nézzünk egy példát:

Ingatlanértékesítés utáni adózás
Lakóingatlan eladás utáni adószabály 2023-ban

Az ingatlanunk értékesítését a jogászok vagyoni értékű jog átruházásának nevezik.

A magánszemélyek ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából keletkező jövedelmét a vételárból azaz a bevételből kiindulva, a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve kell meghatározni. Ezt úgy számoljuk ki, hogy kivonjuk az ingatlan vételárát a megszerzéskori árból. Ezt már említettem, hogy nem minden esetben egyszerű megállapítahi. Ez a megszerzéskori ár lehet vételár, és lehet közjegyző által megállapított ár, amennyiben öröklés útján jutott a tulajdonunkba. Ha mondjuk szereztünk egy ingatlant 2021-ben 35.000.000Ft-ért és most 2023-ban eladjuk 38.000.000Ft-ért, akkor a nyereség a két összeg, a vételár és az eladási ár vagy örökési ár különbsége, azaz 3.000.000 Ft mínusz az igazolt költségek (erről később bővebben írok még).

Az ingatlan ingatlanértékesítésből származó jövedelem esetén a szerzési évet követő évet elsőnek tekintve az 5. évben értékesített ingatlanból származó jövedelmet az adóbevallásban már nem is kell szerepeltetni és utána adót sem kell fizetni.

Az ingatlan 2023. évi átruházása/eladása esetén az adóalap=jövedelem (a bevétel és a költségek különbözete) a szerzés időpontjától függően a következők szerint kell az idő múlására tekintettel a jövedelmet meghatározni:

A 2018. évben vagy azt megelőzően megszerzett ingatlan 2023. évi értékesítése esetén már nem keletkezik adóköteles jövedelem.

Amennyiben kérdése merül fel, nyugodtan írjon egy e-mailt.
Üdvözlettel:

Stark Mónika
Lakásont

ügyvezető